Célkeresztben Budapest: a dánok felfüggesztenék Magyarország szavazati jogát az unióban

Habzó szájjal estek neki Magyarországnak.

Kiszelly Zoltán szerint, amit most a dán elnökség csinál Magyarországgal, az nettó politikai zsarolás.
Ahogy korábban a Mandiner is megírta, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-jén átvevő Dánia uniós ügyekért felelős minisztere csütörtökön elmondta, a következő félévben folytatni fogják a Magyarország elleni 7-es cikk szerinti eljárást. Továbbá kilátásba helyezte Budapest szavazatának felfüggesztését az Európai Unióban, csakúgy, mint az uniós források további visszatartását.
Ezt is ajánljuk a témában
Habzó szájjal estek neki Magyarországnak.
Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját arról kérdeztük, mi történhet, ha Dánia beváltja fenyegetését.
A szakértő lapunknak elmondta: amit most a dán kormány csinál, az nem más, mint nettó politikai zsarolás, amely az új német külügyminiszter, Johann Wadephul egy április kijelentésére vezethető vissza.
„Wadephul akkor úgy fogalmazott, Németország kinyújtja a kezét Magyarország felé, amibe legalább egyszer bele kell csapnia” – idézte fel Kiszelly a kijelentést, ami azt jelenti, hogy ha Magyarország nem teljesíti a brüsszeli követeléseket, akkor folytatódik a 7-es cikk szerinti eljárás. Kiszelly hangsúlyozta, ez nagyban múlik a németeken, akik képesek mozgósítani a Néppártban lévő állam- és kormányfőket, könnyedén megszerezve a következő szavazás érvényességéhez szükséges kétharmados többséget.
Hangsúlyozta, a soros elnöknek, Dániának nagy szerepe van az eljárás folytatásában, így „ha Magyarország nem enged a zsarolásnak, akkor még idén év végén, vagy a jövő év elején a ciprusi elnökség alatt sor kerülhet a szavazásra arról, hogy Magyarország megsérti-e a kettes cikkben foglalt értékeket”.
Kiszelly hangsúlyozta, a magyar miniszterelnök nem fog engedni a zsarolásnak, hiszen a kormány azt az álláspontot képviseli, amire a magyar emberek felhatalmazták – legyen szó akár a migráció, akár Ukrajna uniós csatlakozásának kérdéséről. Hozzátette, Brüsszel célja, hogy
„Magyarország ne mutathassa fel azt az alternatívát, amivel az európai lakosság többsége egyetért”.
Hangsúlyozta, a migráció kérdésében az uniós lakosság többsége már azt gondolja, amit a magyar kormány képvisel, csak az országok vezetői nem gondolkodnak így.
„És a háborúnál is kezd átfordulni a többség véleménye. A balti államok, a skandinávok, a lengyelek és a csehek kivételével, ahol háborúpárti többség van, mivel az emberek félnek az oroszoktól, az uniós állampolgárok túlnyomó része már a békés megállapodást keresné” – részletezte.
A szakértő kitért arra is, hogy miközben a brüsszeli globalista pártok Magyar Péter győzelmében reménykednek, a dán bejelentés azt mutatja, hogy felkészülnek arra az eshetőségre is, ha Orbán Viktor folytathatja a kormányzást 2026 áprilisa után.
„Egyrészt már hét éve húzódik ez az ügy, ami annak idején a Sargentini-jelentéssel kezdődött. Másrészt úgy vannak vele, hogy ha a Fidesz nyer 2026-ban, akkor folytatni kell az eljárást, Magyarország megtörését, és nem akarnak egy évet elpazarolni” – vélekedett Kiszelly, aki szerint a dán elnökség alatt Brüsszel célja, hogy a következő szakaszba léptesse a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.
Hangsúlyozta, ha mégis Magyar Péter nyer – amiben Brüsszelben reménykednek – akkor egy hasonló forgatókönyv játszódhat le, mint Lengyelországban.
„Amennyiben megszavazzák a 7. cikkely szerinti eljárás továbbléptetését, és elítélik Magyarországot, Magyar Péter eljátszhatja ugyanazt, mint Donald Tusk az uniós pénzek hazahozatalának ígéretével, csakhogy ez egy kétélű fegyver.
Mert onnantól kezdve nyilvánvaló lesz, hogy a Tisza nem a magyar emberek, hanem Brüsszel álláspontját képviseli. És akkor már nem a kórházakban fog hőmérőzni Magyar Péter, hanem az újságírók elől menekül, miközben eleget próbál eleget tenni Manfred Weberék kéréseinek a migránskvóta és az ukrán uniós csatlakozás megszavazásáról”
– vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet, kiemelve, hogy Brüsszel feltehetően mérlegelni fog, hogy mi a jobb nekik.
Mindent összevetve, a 2026-os választások előtt Brüsszelben maximum a kettes cikkben foglalt értékek megsértéséről történhet szavazás, de a magyar szavazati jog felfüggesztése nem fog megvalósulni. Hozzátette, míg a 2-es cikk megsértéséről szóló szavazás még lezárulhat a választások előtt, a szavazati jog felfüggesztését sokkal nehezebben fogja keresztülverni Brüsszel a tagállamokon. A szakértő hangsúlyozta, Robert Fico szlovák miniszterelnök például kimondta, hogy nem fogja megszavazni a magyar szavazati jog felfüggesztését.
Hozzátette,
a szavazati jog megvonása nemcsak az ukrán csatlakozás kérdésére vonatkozna, de érintené a többségi szavazásra való áttérést; a migránskvóta kérdését; a mezőgazdasági támogatások, valamint kohéziós támogatások csökkentését és még sok mást is.
Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország számára van-e kiút ebből a nehéz politikai helyzetből elmondta, bár a brüsszeli folyamatok lassan haladnak, a 2029-es EP-választások még nagyon messze vannak ahhoz, hogy a Patrióták megerősödés fordítson a helyzeten.
Szerinte a kívülmaradás (opting out), vagyis a tagállamok demokratikus joga arra, hogy egyes közös intézkedésből kimaradjanak, jelenthetne megoldást akár a migránskvóta kérdésében, ám feltehetően ez nem valósulhat meg, mivel a németek félnek az ilyen lehetőségektől, hiszen akkor a többi tagállam is jogosan követelhetné, hogy csatlakozzon a magyarokhoz.
Nyitókép: Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP